Hogyan bővítsük a grafikus kártyát a számítógépünkben?

Már az elején tisztáznunk kell 1 dolgot amit kissé félre lehet érteni. A “bővíthető” kifejezés épp nem nevezhető pontos megfogalmazásnak, mivel magát a grafikus kártyát bővíteni nem lehet ám mégis ez a szó írja le leginkább miről  beszélünk. Egészen pontosan azt értjük grafikus kártya bővítése alatt, hogy a grafikus kártyát a számítógépünkben, egy az egyben cseréljük egy jobb, gyorsabb, erősebb típusra.

A megfelelő grafikus kártya kiválasztása sokszor nehéz feladat tud lenni, mivel azt szeretnénk hogy a konfigurációnk kiegyensúlyozott legyen. Ha a grafikus kártyánk túl erős, csak folyamatosan várakozni fog a processzorra hogy az befejezze amit csinál. Így az igazi erejét nem tudjuk kihasználni, kvázi kidobott pénz. Ha pedig túl gyenge grafikus kártyát választunk, akkor a processzor vár a grafikus kártyára hogy az befejezze amit csinál. Egyik sem túl kedvező variáció, ezért a legjobb ha megtaláljuk a konfigurációnknak, terveinknek legmegfelelőbb grafikus kártyát.

Hogy ezt megtegyük, legelső lépésként tisztában kell lennünk azzal hogy az alaplapunk pontosan milyen típusú grafikus kártyát képes befogadni. Ez asztali számítógép esetén, lehet PCI, PCI-Express vagy AGP. A számítógépünk vagy alaplapunk dokumentációjában utána nézhetünk milyen portok állnak rendelkezésünkre, ám ha nincs meg a dokumentáció, akkor sincs baj mivel a portok szemre is könnyen megkülönböztethetőek.

Hordozható számítógép esetén MXM portok állnak a rendelkezésünkre, amikből 2 fő típussal találkozhatunk. A hagyományos típus ami az MXM I, II, III kártyákkal kompatibilis és a HE típus ami az MXM HE és IV kártyákkal.

A második dolog amit figyelembe kell vennünk hogy a számítógépünkben található tápegység, illetve az alaplapunk PCI, AGP vagy PCI-e foglalata kellő áramot biztosít-e az új grafikus kártya számára.Egy tápegység 500W körül kielégítő a legtöbb grafikus kártya számára, habár vannak kivételek. De 400-500W-os tápegységgel már van miből választani. Az alaplapi foglalatot ritkán veszik figyelembe mivel a legtöbb számítógépben elég áramot ad le, ám mint mindenben ebben is lehetnek kivételek főleg ha irodai számítógépnek szánt konfiguráció tulajdonosai vagyunk. Ebben az esetben nem árt megbizonyosodni hogy legalább 70W megvan-e. Fontos figyelembe venni még azt is hogy egy grafikus kártya áram igénye változik terhelés alatt, ezért előfordulhat hogy az ajánlott tápegységnél erősebbre lesz szükségünk a problémamentes működéshez, illetve esetenként extra áramellátásra lesz szükségünk a tápegységről. Extra áram ellátásra főleg kifejezetten játékokhoz való Felső kategóriás kártyák esetében számíthatunk.

Ha már említettem, a grafikus kártyákat alapvetően 3 osztályba soroljuk amik szintén segítenek benne melyiket válasszuk. Alsó kategóriás, Közép kategóriás és Felső kategóriás. Az Alsó kategóriás kártyák azoknak valók akik semmilyen 3D grafikus alkalmazást mint 3D modellező és játékok nem terveznek futtatni. A Közép kategóriás  kártyák, már alkalmasak 3D grafikus alkalmazások futtatására, játszani, 3D modellező programokat használni, ám ha maximalisták vagyunk Felső kategóriás kártyára van szükségünk amik garantáltan maximum felbontásban és grafikai részletességben a legmodernebb technikákat alkalmazva képesek 3D alkalmazásokat futtatni. Ám ha főleg 3D modellezés és animációkhoz keresünk kártyát egy 4. kategória is a rendelkezésünkre áll, az úgy nevezett Enterprise osztályú kártyák amiket kifejezetten kereskedelmi felhasználásra terveztek. Ezek a kártyák számítási sebessége a többszöröse is lehet egy felső kategóriás kártyának ám játékokra nem feltétlenül alkalmasabb, inkább 3D modellezés, animációk, szimulációk végzésére lettek kifejlesztve ahol más számításokat kell végezni a grafikus kártyának mint egy játékban.

Na de pontosan milyen adatokat is kell figyelnünk amik az adott kártya konkrét teljesítményéről árulkodik? A legfontosabb információ ami a teljesítményről árulkodik az a grafikus kártya memóriájának és a GPU-nak az órajele. Minél magasabb az órajel, annál gyorsabb adatfeldolgozásra képes a kártya. Illetve a memória interface (BUS) sebessége is döntő. Lényegében a BUS köti össze a GPU-t a memóriával és ez határozza meg milyen gyorsan áramlik az információ  a GPU és memória között. Ahogy ezt a cikket írom, kártyák 128bit-es interface-el már játékra is alkalmasak, persze az igazén csúcs kategóriás kártyák 512bit-es interface-el is rendelkezhetnek. Ha játékra vásárolunk kártyát, még fontos átnézni azt is hogy milyen technológiák támogatottak mint például Directx, OpenGL, CUDA, Physics, Shader..stb. Közhiedelemmel ellentétben a memória mennyisége a legkevésbé fontos. Inkább legyen gyors 1GB-os kártya mint egy lassú 2GB-os. A memória mérete abból a szempontból fontos lehet, hogy a kártya mennyi adatot képes tárolni. Ám logikusan bele gondolva, minél gyorsabb egy kártya, annál kevesebb adatot kell tároljon, kvázi annál kevesebb memóriára van szüksége. Persze, ahogy telik az idő játékok esetében, a kártyáknak egyre több adatot kell feldolgozniuk, ezért a későbbiekben a több memória meghosszabbíthatja egy kártya élettartalmát. Ha lassabban halad az adatfeldolgozás az új nextgen játék alatt, jól fog jönni a plusz memória. De teljesítmény szempontjából a memória mennyiség a legkevésbé meghatározó adat.

Ajánlott Cikkek:

ED is a sexual disorder that is common among men above the age of 60 but low price cialis it can be experienced by men from the age group of the 40s. One must also viagra free order avoid taking alcohol and puffing cigarettes. With better erections, comeenhanced sexual pleasure and getting sexual happiness back on the way. tadalafil cheapest online The story actually started when the hamburger place I Related store buying levitra was working at hired a geeky looking fellow.