Hogyan partícionáljuk a merevlemezt, Ubuntu Linux telepítése során?

Amennyiben Ubuntu Linux-ot szeretnénk telepíteni a számítógépünkre és rendelkezünk szabad, particionálatlan területtel az Ubuntu számára, érdemes a merevlemezt magunk partícionálni mint sem rábízni a telepítőre. Hogy ezt megtegyük, először is a telepítés típusánál, válasszuk a Valami más opciót.

A következő ablakban magát a particionáló alkalmazást láthatjuk. Ebben az esetben a merevlemez teljesen üres, nem rendelkezik semmilyen partícióval, ezért először is létre kell hoznunk egy partíciós táblát ha még nem lenne. Hogy ezt megtegyük, válasszuk ki a merevlemezünket a felső ablakból ez estben /dev/sda és kattintsunk a bal alsó sarokban a partíciós tábla létrehozására. A partíciós tábla végeredményben nem más mint egy óriási alapozás ami lefedi az egész merevlemezünket ezzel beazonosítva a méretét és amire partícionálhatunk.

 

Először is kapunk egy figyelmeztetést hogy új partíciós táblát hozunk létre, és ez törölni fogja a meglévő partíciókat és azok tartalmát is. Ha biztosak vagyunk benne, csak kattintsunk rá hogy folytatás.

Ez után már láthatjuk a merevlemezünk aktuális méretét, illetve hogy mennyi a szabad hely. Hogy létrehozzunk egy partíciót, válasszuk ki a szabad lemez területet és kattintsunk a Hozzáadás gombra.


Choosing between the two medicines can be a good solution if your marriage is in trouble due to your poor levitra online usa appalachianmagazine.com performance in bedroom. The viagra generic wholesale drivers ed Texas educates the student on driving skills and techniques and also makes him or her familiar with the State laws. How to buy generic sildenafil online? One can buy generic drugs without any apprehension because these medicines are in no way inferior to cialis for woman their branded counterparts. There is no need to move out for a trip which can be difficult! All you have to do is to put the jelly in your mouth, give it some time to dissolve in your viagra 5mg bloodstream so that you may be able to achieve firm erection.
A felugró ablakban először is ki kell választatnunk a partíció típusát ami lehet elsődleges és logikai más szóval másodlagos. Elsődleges partíció az mi a számítógép bekapcsolása esetén bootol, ezért célszerűen ez a terület szolgál az operációs rendszerünk vagy esetleg egy boot loader tárolására mint a GRUB például. Először is készítsünk egy elsődleges partíciót ezért itt válasszuk azt hogy Elsődleges. A második pontban meg kell adnunk a partíció méretét MB-ban. 1024MB = 1GB. Én személy szerint merevlemez mérettőt függetlenül 20-30GB-nál soha nem szoktam többet adni egy elsődleges partíciónak mivel ez a partíció csak az operációs rendszert és a telepített programokat fogja tárolni amire 20-30GB meglátásom szerint bőven elég. Ezért ebben az esetben én 20000 MB az-az 20GB méretet határoztam meg az elsődleges partíciónak. A következő amit beállíthatunk hogy a partíciós tábla elejére vagy végére kerüljön a partíció. Majd ez után azt kell kiválasztanunk milyen fájlrendszert használunk. Elég sok közül áll módunkban választani, ext2, ext3, ext4, FAT..stb. Röviden. A fájlrendszer határozza meg egy fájl maximum lehetséges méretét, karakterek maximum számát amiből a fájlok és könyvtárak neve állhat, maximum számát az alkönyvtáraknak egy könyvtáron belül és egyéb tulajdonságokat mint például hogyan töredezik a fájlrendszer,  mennyire megbízható..stb. Jelenleg a legmodernebb fájlrendszer az ext4 sok előnnyel, ezért az elsődleges partíciónak válasszuk az ext4 fájlrendszert. Végül a csatolási pontot kell meghatároznunk. Korábban említettem hogy ideálisan az elsődleges partíción található maga az operációs rendszer vagy boot loader ami a számítógép bekapcsolásánál betölt. Ám hogy hozzáférhessünk ehhez a területhez, böngészhessük a fájlokat, az operációs rendszernek valahogy csatolnia kell ezt a területet amihez egy csatolási pontra van szüksége. A csatolási ponttal megadjuk a rendszernek hogy pontosan hol érheti el ezt a partíciót a merevlemezen. Windows esetében ez például “C:\”. Linux illetve Ubuntu esetében ez szimplán egy  ” / ”  jel. Ezen a területen fogja a merevlemezünk tárolni magát az operációs rendszert és telepített programokat és a ” / ” csatolási ponton férhetünk majd hozzá. Ha végeztünk csak kattintsunk az OK gombra.

Most hozzunk létre még egy partíciót. Megint kattintsunk a Hozzáadás gombra ám ezúttal egy Logikai illetve másodlagos partíciót fogunk létre hozni, ahol a személyes fájljainkat mint képek, zenék, videók, dokumentumok, munkánkat és beállításainkat tárolhatjuk majd. Ezt nem kötelező külön partícióra rakni, ám praktikus, mivel ha a rendszert bármi okból újra kell telepíteni a jövőben, a beállításaink, dokumentumaink, fájljaink  túlélhetik. Tehát típusnak válasszuk azt hogy Logikai, méretnek én személy szerint ennek a partíciónak szoktam több helyet adni mivel itt előre láthatólag több mindent fogok tárolni. Ebben az esetben 40000MB vagyis 40GB. A partíció helye nálam ugyan úgy a partíciós tábla eleje, így ez a partíció közvetlenül az elsődleges partíció mellé fog kerülni. A fájlrendszer ugyan úgy ext4, a csatolási pont ezúttal az hogy “/home”.  Ez Linux-ban körülbelül annyit tesz mint Windows esetében a  “C:\Felhasználók”  könyvtár. Ez a könyvtár tartalmaz minden beállításunkat, és dokumentumainkat. Ez a mi személyes könyvtárunk ezért is nevezik Linux esetében “home” könyvtárnak magyarul “otthon”-nak. Azzal hogy ezt a könyvtárat külön partícióra tesszük, megóvjuk a tartalmát az esetleges rendszer hibáktól. Ugyan így gyakorlatilag bármit külön partícióra rakhatunk elválasztva a rendszertől. Ha végeztünk kattintsunk az OK gombra.

Végül létre kell hozunk egy úgy nevezett swap partíciót. A merevlemezünknek ezt a részét, memóriaként (RAM) fogja kezelni a rendszer, arra az esetre ha a fizikai memória megtelne. A szükségessége vitatott, vannak akik azt mondják hogy bizonyos mennyiségű fizikai RAM felett már nincs szükség swap-ra, az én személyes véleményem viszont az hogy ez inkább alkalmazás függő. Vannak alkalmazások amik valóban nem igényelnek swap területet ha elegendő a RAM, ám vannak olyan alkalmazások amik akkor is használnak swap területet, ha ez egyáltalán nem is indokolt. Extrém esetekben az ilyen alkalmazások képesek akár lefagyni is ha nem találnak swap területet, ezért pár GB swap terület sosem árt biztosítékként. Hogy létrehozzuk megint kattintsunk a Hozzáadás gombra. Típusnak válasszuk megint a Logikai-t. Méret megint csak vitatott, vannak akik azt mondják minél több a fizikai RAM annál kevesebbre van szükség, minél kevesebb a fizikai RAM annál többre, és vannak akik azt mondják hogy ugyan annyi swap terület kell mint amennyi RAM van a számítógépünkben. Az én véleményem viszont az hogy ez is alkalmazás függő. Vannak alkalmazások amik extrém mennyiségű “szemetet” képesek felhalmozni a swap rendszerben függetlenül attól hogy mennyi fizikai RAM áll a rendelkezésre és ha elfogy a swap az egész rendszert vissza foghatja és instabillá teheti, ezért RAM mennyiségétől függetlenül legalább 3-5GB helyet érdemes swap területnek adni még ha látszólag nincs is szükség rá. Ebben az esetben én az összes maradék helyet swap területnek adom, ami 5586MB az-az 5.5GB. Partíció helye megint csak a partíció eleje. Ám ez esetben nem ext4 fejlrendszert használunk, hanem cserehely az-az swap rendszert aminek csatolási pontra nincs szüksége. ezért nem is tudunk megadni. Ha végeztünk kattintsunk az OK gombra.

Ezzel végeztünk is, ha szeretnénk még utolsó módosításokat végre hajthatunk a Módosítás gombra kattintva, ha elégedettek vagyunk csak kattintsunk a Telepítés most gombra az Ubuntu telepítésének elkezdéséhez.